Bizonyára mindannyiunknak van Sándor, József vagy
Benedek nevű ismerőse, rokona, barátja. Ne feledjük hát megköszönteni őket az
elkövetkezendő napokban és azt se feledjük, hogy számos néphiedelem és szokás
kötődik a napjukhoz.
Hiszen ki ne hallott volna már a zsákos emberekről
Sándorról, Józsefről és Benedekről, akik zsákjukban hozzák a meleget. De miért
is pont zsákban, és miért is pont ők?
A történet réges régre datálható, amikor az emberek
számára a Biblia jelentette szinte egyedül a műveltség forrását, így a
történetek szereplői is főként bibliai alakok voltak. Különösen jellemző volt
ez a természet változásaihoz kötődő mesékre.
A tél és a tavasz fordulóját magyarázó mese
háttéralakja Szent Péter volt, aki már nem győzte hallgatni a hidegtől
elgyötört emberek fohászait, ezért fogott egy nagy zsákot, feltöltötte
napmeleggel, majd megbízta Sándort, hogy vigye le a Földre. A zsák azonban
annyira melegítette a cipekedő hátát, hogy kénytelen volt megállni egy
Tejút-menti kocsmánál, hogy lehűtse magát. A hűtőzés oly jól sikerült, hogy
Sándornak nem is igen volt kedve továbbmenni. Szent Péter ekkor kénytelen volt
Józsefet megkérni, hogy ő is fogjon meg egy meleggel töltött zsákot, valamint
keresse meg Sándort, és immár ketten vigyenek le meleget, mert az emberek már
igen türelmetlenek. Sajnos azonban József is hasonlóképp volt a dologgal,
ahogyan Sándor: ő is szívesebben pihengetett, sőt, dalolgatott is az ivóban.
Ezután Szent Péter Benedeket is útnak indította, aminek egyetlen eredménye
lett: ettől kezdve három férfi nem vitte tovább a zsákokat.
Ám mivel feltartóztathatatlanul közeledett
huszonegyedike, a tavasz első napja, a mennyek kapujának őrzője elveszítette a
türelmét, és most már nem zsákkal, hanem ostorral küldte le az előzők után
Mátyást, hogy tegyen rendet. Ő végre is hajtotta a feladatot, kikergette a
kocsmából a három, léha melegfelelőst, és lezavarta őket a Földre. Ettől kezdve
valóban megjött a tavasz, Mátyás pedig az emberektől elnyerte a „Jégtörő”
melléknevet.
A néphit is számos megfigyelést kapcsol ezekhez a
napokhoz:
- Sándor napja, a néphit szerint az
első meleghozó nap. " Bizonyos vidékeken a zab és árpa vetésére
legalkalmasabb napnak tartották. . „Ha Sándor napján szép az idő, jó termés várható” – tartották több
helyen is. Ezen a napon engedték ki először a méheket, akiknek viselkedéséből
további következtetést vontak le. Ez pedig az volt, hogy ha a méhek sűrűn
kiültek a kas vagy a kaptár szájára, akkor hosszasan jó idő lesz.
- József napja,
Az első meleg tavaszi napnak tartják falun. A megfigyelések szerint József
napján szólalnak meg az évben először a madarak (ha nem is mindegyik, de a
legjellemzőbbek biztosan), éspedig azért, mert úgymond Szent József már
kiosztotta a sípjaikat. Erre a napra várják vissza a gólyákat. Számos
termésjóslás is kötődik a naphoz. Azt tartják, amilyen az idő Józsefkor olyan
lesz nyáron a szénahordáskor is. Ekkoriban serked ki újra a fű – „József napja
után már kalapáccsal sem lehet visszaverni a földbe”, tartja néhány helyen a
szólás –, és a marhákat ezen a napon kezdik el kihajtani a legelőkre. Eközben a
kiskertek gazdáinak célszerű a fokhagyma, a krumpli és a kapor elültetésével
foglalkozniuk, miközben nem árt sűrűbben felnézniük az égre, ha ugyanis József
napján szivárvány jelenik meg az égen, akkor a sávjaiból a termés mennyiségére
lehet következtetni. Ha erőteljes benne a sárga, akkor bő lesz a gabonatermés,
ha viszont a vörös uralkodik, akkor a bortermés lesz jó.
- Benedek napja, a csillagászati tavasz kezdete. Egyes vidékeken fokhagymát szenteltek
ezen a napon, amelynek aztán csodatévő, betegségűző erőt tulajdonítottak.
„Ha ezen a napon dörög az ég, száraz lesz a nyár” – fűztek hozzá még egy
megfigyelést a tavasz első napjához.
A három, meleghozó „hősnek” azonban nem velünk, hanem három újabb, elszánt
férfival: Pongráccal, Szerváccal és Bonifáccal kell majd megvívnia, akik ugyan
egytől egyig szentek, mégis rendre arra készülnek, hogy május 12.-étől
visszahozzák a fagyot. Reménykedjünk, hogy erre az idén sem fog sor kerülni.
Bár március 20.-ára pont nem jósol semmit a néphit, az idén ez a nap is
fontos és érdekes lesz, hiszen Magyarországról is megfigyelhető lesz a
részleges napfogyatkozás.
A napfogyatkozás közel 60 százalékos lesz, ami azt jelenti, hogy a jelenség
maximumán a Hold csaknem 2/3-át eltakarja majd a Napnak. Sötét ekkor sem lesz,
azonban a napfény mennyisége észrevehetően csökken.
A 2015. március 20-i fogyatkozás valójában teljes napfogyatkozás, azonban a
teljesség sávja lakott területektől távol, az Atlanti-óceán vidékein
helyezkedik el.
Az alábbi táblázatban látható, melyik nagy(obb) városunkból mikortól
figyelhető meg a jelenség, mikor van a maximuma, és mikor ér véget:
Azonban nagyon fontos, hogy az érdekes jelenség vizsgálata közben se
feledkezzünk meg arról, hogy megfelelő szűrő nélkül nem nézhetünk a Napba még
ilyenkor sem, mert súlyos látáskárosodáshoz vezethet!! Még ha a Nap
felületének csak 1 százaléka látszik is, ha közvetlenül belenézünk, ez vakságot
is okozhat! Kerüljük a távcsővel, fényképezőgéppel, mobiltelefon fotó
objektívével való nézést is, ugyanolyan hatásokat válthat ki.
|
Felhasznált források: