2015. február 27., péntek

Túl a metszés első etapján

Lassan elmúlik a február, túl vagyunk az első metszési etapon, az almatermésükön. Szép szellősek lettek fáink, hogy minél több mosolygó almát teremhessenek nekünk.

A metszésnek áldozatul esett egy régi, már nem termő mandulafa is, valamint egy nagyon kemény héjú diófánk is. Tőlük könnyes szemmel búcsúztunk el, de sajnos nem voltak már hasznos lakói kertünknek, így menniük kellett.




Szerencsére a múlt hétvégén csodálatos időt kaptunk, így február végi napsütésben élvezhettük újra a kerti érzést.

Tavaszváró mandula rügyek
Téltemető hóvirágok
Kelő hagymások
Kandikáló nárciszok
A kitartó saláta
"Bébi" spenót
Már nem "bébi" spenót

Mamka már nagyon vetett volna, hiszen a föld alkalmas lenne rá, de most egyelőre nem jutott rá időnk a metszés mellett. 

Majd legközelebb!
:)

2015. február 9., hétfő

Februári munkálatok - almatermésűek metszése

Február van, a kertészember már nyugtalankodik, túl van már a vetésforgó megtervezésén, a különleges magok beszerzésén és már indulna ki a kertbe, már kezdené a munkálatokat, hogy mielőbb eredményét lássa munkájának, de az időjárás még türelemre inti.

Szerencsére már nem kell olyan sokat várni, hiszen február közepe felé már el lehet kezdeni a metszést, a hónap vége felé pedig - ha az időjárás is engedi - már bizonyos zöldségeknek való ágyások kialakítását, szépen lassan vetését is.

Mit tehetünk még február folyamán a kertben?

A fagymentes napokon elkezdhetjük a faápolási munkálatokat: Az idősebb, kérgesebb fák felrepedt, elhalt kérgét tisztítsuk meg kaparóval, vagy drótkefével, ugyanis a kéreg réseiben számos kártevő áttelelhet, és tavasszal azonnal megkezdi fáink pusztítását. A kaparás előtt terítsünk fóliát a fa alá, a lekapart kérget gyűjtsük össze és égessük el.   
A fákon maradt száradt leveleket, gyümölcsmúmiákat szedjük le és égessük el, mert ezek is melegágyai az áttelelő kártevőknek.

Fagymentes napokon, ha a föld nem fagyott, akkor el lehet már vetni a mákot, ill. a hónap végén már késői velőborsót is.

A hónap közepén már előkészíthetjük a paszternák, a borsó, a gyökérfélék és a retek ágyását. ezeket a hónap végén, ha nem fagyott a talaj el is vethetjük.
A fokhagymát is dugdoshatjuk már a hónap vége felé, ha arra alkalmas a talaj.

 A legfontosabb februári munkálat azonban mégiscsak a metszés.

A metszés során célszerű az alábbi időrendi sorrendet követni:
1.      almatermésűek metszése
2.      gyümölcsbokrok metszése
3.      díszfák, díszcserjék metszése
4.      csonthéjasok metszése

Fontos, hogy jó és éles szerszámokkal rendelkezzünk, hiszen a jó szerszám fél siker. Életlen ollóval ne vágjunk neki a metszésnek, mert több kárt okozhatunk, mint hasznot.

Lássuk mire kell figyelni az almatermésűek metszésekor?

Az almatermésűek csoportjának legismertebb képviselői az alma, a körte, a birs, és a naspolya. Mindannyian jól tűrik a metszést és az ifjítást. A birs és a naspolya a termővessző csúcsán lévő vegyes rügyből hozza a termést, ezért ezeket nem szabad visszametszeni, csak ritkítani kell.

Mai ismereteink szerint ezeket a fajokat a gutaütés kórokozói nem veszélyeztetik, így minél előbb el lehet, sőt el is kell kezdeni a metszésüket, tekintve, hogy megjelent a hazai ültetvényekben is az Erwinia amylovora baktérium, ami az almatermésűek tűzelhalás betegségét okozza. Ez a kórokozó tavasszal, virágzáskor a legvirulensebb, és ekkor fertőzi leginkább a fákat. Az almatermésűek fás metszését tehát a téli nyugalmi idő- szakban végezzük el, és ne metsszük azokat tavasszal, amikor a fákban már megindult a nedvkeringés. Télen csak azokon a napokon végezzünk metszést, amikor 0 °C felett van a hőmérséklet, fagypont alatt ugyanis kezünkkel megfogva a fákat, kárt okozunk azzal, hogy a szövetekben lévő nedvesség lokálisan felmelegszik, majd újból lehűl.

A korona külső részein növő, fiatalabb ágrészek mindig termékenyebbek az időseknél, így a törzshöz közeledve fokozatosan egyre kisebb mértékű terméshozamra számíthatunk.

Az alma jellemző termőrészei:
  • a dárda, ami 4-5 centiméter, vagy ennél rövidebb egyéves termőrész csúcsán vegyes, vagy átmeneti rügy, 
dárda
  • sima termőnyárs 5-15 centiméter hosszú termővessző csúcsán szintén vegyes, vagy átmeneti rüggyel,
Sima termőnyárs
  • középhosszú termővessző 10-40 centiméter hosszú, fiatal, erős fákon találkozhatunk vele nagyobb számban, sokáig a fa termőrésze maradhat
  • hosszú termővessző 40 centimétertől hosszabb, elsősorban jó erőben lévő, vagy erős metszett fákon találkozunk velük
Hosszú termővessző
  • dárdás termőgally egyéves termővesszőből kialakult két, vagy többéves termőrész, rajta sokszorosan elágazódott termőrügyeket találunk,
Dárdás termőgally
  • termőbog, vagy más néven termőkalács különös alakulású többéves termőrész,
Termőbog

Az alma a legnagyobb alakgazdaságú gyümölcsfajunk. Természetes koronaformája is nagyon változatos, szinte kimeríti a lehetséges formákat.

Házikertekben legtöbbször kétféle almafa koronaformával találkozhatunk, az egyik a katlan, a másik a sudaras koronaforma.

A vastag vesszőt nevelőt (Nyári fontos, Húsvéti rozmaring), és a rövid ízközű hajtásokat hozók a metszést kevésbé bírják, koronájuk néhány év alatt besűrűsödik, ezért ezeknek a metszése főként a ritkításra szorítkozzon.

A hosszú ízközű, és vékony vesszőt fejlesztők, mérsékelt növekedésük mellett (Jonathan) igénylik a metszést. A középerős növekedésű Golden Delicious középerős, míg az erősen növő Starking gyenge metszést igényel.

A metszés menete

  1. Először távolítsuk el a sérült, beteg, száraz hajtásokat. Betegségre utaló jel, ha a vessző ilyen furán fejlődik. Távolítsuk el.

Rettegett betegség a tűzelhalás jelei a téli vesszőn. Kunkori visszagörbülés.


 2. Másodszor vágjuk ki a vízhajtásokat.

Erős vízhajtás
Gyenge vízhajtás
  
  3. Harmadik lépésben ritkítsuk meg a fát. 



Nehéz a ritkítás menetét szóban megfogalmazni. Lényege, hogy egy ágon található hajtások közül a befelé, és a függőlegesen felfelé törőket kell eltávolítani, ezek ugyanis konkurálhatnak a főhajtással. 





Másik ritkítási mód, amikor az ágból eredő legfelső hajtást, vagy hajtásokat (attól függ, hogy milyen erős az ág, mennyi hajtás fejlődött rajta), egyszerűen kivágjuk, ahogy azt a fenti képen is látni. Amennyiben nagyon sok ilyen ág van, akkor néhányat tőből (az összes hajtásával együtt) is el kell távolítani.



Törekedjünk a rügy fölötti vágásnál. Amennyiben túl magasan vágunk, akkor a rügy feletti szakasz elhal, elszárad.

Egy jó helyen elmetszett (ággyűrűre, korábbi írásokban részletesen megtalálható) seb gyorsan gyógyul, idővel teljesen benövi a fa.

4. Negyedik lépésben a középhosszú, és hosszú termővesszők csúcsát a metszés erősségének megfelelő mértékben csípjük vissza. Gyenge metszésnél a felső 1/3-át, erős metszésnél a 2/3-át, közepes metszésnél 50%-át távolítjuk el.


5. Ötödik ütemben tekintsük át a termőbogokat. Ha túl sok van belőle, túl sűrű tőlük a fa, akkor ritkítsuk ki őket.




Befejező lépésként nézzük át a fa vastagabb ágait, a sebeket, sérüléseket tisztítsuk ki (éles késsel, kacorkéssel, drótkefével), egészen az élő szövetekig, majd fasebkezelővel kezeljük alaposan, a metszéskor keletkezett 1cm-nél nagyobb vágási felületek szintén kezeljük fasebkezelővel.
Bármelyik időpontban metszünk is, ne feledkezzünk meg a metsző eszközök rendszeres fertőtlenítéséről és a nagyobb sebek gondos lezárásáról valamilyen sebzáró anyaggal. Ha az előbb leírt szempontokat figyelembe vesszük munkánk során, sokat tettünk azért, hogy gyümölcsfáink egészségek maradjanak és megfelelően fejlődjenek.



Források:
kertember-kerteszkedj.blogspot.com

2015. február 2., hétfő

Februári jeles napok, megfigyelések

Itt az újabb hónap, a február, elővettük hát a régi kalendáriumokat, hogy megnézzük, mit is figyeltek meg ebben az időszakban eleink?

Februárt a böjtelő havának is hívják, hiszen hamarosan megkezdődik a húsvét előtti, 40 napos böjt. Az idén elég gyorsan jön a húsvét, így a  február 18.-i hamvazószerda is elég korai időpontnak tűnik. Kicsivel több, mint két hetünk van mér arra, hogy kiélvezhessünk a farsangi, bálozós/bulizós időszakot. 

Kép forrása: www.almaimotthona.hu

Február 2.-át Gyertyaszentelő Boldogasszony napjának is hívták. Ezen a napon figyelték meg, hogy ha a medve kijön a barlangjából és meglátja az árnyékát, akkor még 40 napig tart a tél. Hát ma volt azért napsütés, de reméljük, hogy a medve nem éppen akkor jött ki, így 40 napnál talán korábban köszönthet be a tavasz. 

kép forrása: www.farkasnora.hu
Holnap, február 3.-án lesz Balázs napja. Ezen a napon szoktak balázsolni a falvakban. A torokfájás, torokbetegségek elleni védekezés volt a hagyomány lényege. Anno még nem volt ACC - vagy hasonló, amit a reklámok ontanak ránk manapság- , amit gyorsan megittak és meggyógyultak.....emlékezzünk csak a Kincskereső Kisködmön című mesére, ahol a legkisebb gyermeket pont a torokgyík vitte el. Hát igen, anno  még egy torokgyíkban is meg lehetett halni, így nem csoda, ha Szent Balázsnak, a torok védőszentjének szentelték e napot. 

Február következő jeles napja 14.-e, Bálint, ill. manapság csak Valentin napja
Ha nem dőlünk be a nyugatról betóduló giccses Valentin napi őrületeknek, akkor Szent Bálintra emlékezünk e napon, aki a szerelmesek és lelkibetegek védőszentje volt.  
Valamint, ha hihetünk a népi megfigyeléseknek, akkor ha ezen a napon hideg az idő, akkor jó termés lesz várható ebben az évben. 

Szintén megfigyelték azt is, hogy február 16.-án, Julianna napján szinte mindig esik a hó. Megnézzük, vajon az idén így lesz-e?

Ha február 19.-én, Zsuzsanna napján megszólal a pacsirta, akkor közeleg a tavasz. 

kép forrása. blog.xfree.hu

A következő jeles nap február 22.-e, Üszögös Szent Péter napja. Ezen a napon semmilyen munkát sem végeztek, mert ez a nap szerencsétlen és bármibe fog az ember, az nem fog sikerülni. 
Így higgyünk őseinknek  és e napon tartózkodjunk a munkától!

A hónap végét 24.-én Mátyás zárja. Ezt a szólást talán sokan ismerik, hogy ha Mátyás jeget talál, akkor töri, ha nem, akkor csinál. 
Ez a nap mindig egy nagyon hideg nap szokott lenni, de már él bennünk a remény, hogy hamarosan itt a tavasz. 

kép forrása: www.bagira.eu
Bár változik az időjárás és a minket körülvevő világ, de azért ne feledjük a hagyományainkat, amiket őseink hagytak ránk!