Ilyenkor tél közepén a kertészember a növényeivel együtt nyugalmi állapotban van. Az embereknél talán értjük, hogy mi ez az állapot, de mit jelent ez a növényeknél?
Vajon honnan tudják a fák és a növények, hogy ilyenkor vissza kell húzódniuk, nem kell sem lombozatot, sem virágot hajtaniuk?
Kérdéseinkre a választ Dr. Szalai József tanár úr könyvéből (Évszakok a kertekben) tudhatjuk meg, akinek óráit nagyon szerettük az egyetemen, hiszen olyan összefüggésekre világított rá, ami ugyan törvényszerű, de mégsem egyértelmű az átlagember számára.
Lássuk hát, hogy hogyan is viselkednek a növényeink télen?
 |
| kép forrása: |
A mi égövünkön a növényeknél egy növekedési és egy pihenési szakasz váltja egymást. A pihenéskor a növények életfunkciói minimálisra csökkennek, úgynevezett nyugalmi állapotba kerülnek.
A pihenés és a növekedést a növények biológiai órája szabályozza, mert igen, nekik is van olyan, nemcsak nekünk embereknek.
Ez a biológiai óra nagyon meghatározó és sok esetben hiába szeretnénk belenyúlni, nem fog sikerülni.
Erre jó példa a kislevelű hársfa, amelynek ágát, ha közvetlenül a lombhullás után, októberben levágjuk, vízbe tesszük, és melegházban neveljük, akkor sem hajt ki február végénél korábban, noha az életkörülmények megfelelőek lennének.
De akadnak olyanok is, akik nem ilyen "hétalvók", nekik elég, ha egy kicsit javulnak a körülmények és máris növekedésbe fognak. Ezt tanúsítja a népszokás szerinti Borbála napi ág, amit december 4.-én levágunk a cseresznyefáról (barackfáról vagy más gyümölcsfáról) és karácsonyra kihajt. Régen ebből jósolták meg a következő évi terméshozamot.
 |
| kép forrása: |
Bár, ha ugyanezeket a gyümölcsfa ágakat szintén közvetlenül a lombhullás után vágjuk le, akkor nem hajtanak ki ők sem karácsonyig.
Ugyanis a növényeknél a lombhullást követően egy ún. mélynyugalmi állapot lép fel, amikor bármilyen külső körülmény jöhet, nem hajlandóak kihajtani.
Ettől egy kicsit eltérő állapot a kényszernyugalmi állapot. Ezt a tavasszal legkorábban nyíló fákon fákon figyelhetjük meg a legjobban. Náluk a mélynyugalmi állapot az ősz végére ugyan véget ér, de a külső körülmények, többek között a hideg megakadályozzák a hajtás elindulását. Azonban tavasszal, mikor megjönnek az első huzamosabb ideig tartó melegek, akkor azonnal fakadnak rügyeik. Ilyen például az aranyeső vagy a mogyorófa barkája.
 |
| kép forrása: |
 |
Bizonyos növényeknél azonban ez a nyugalmi állapot befolyásolható, amit a kertészet hasznosít oly módon, hogy hűtőházakban való tartással húzzák ki a növények nyugalmi állapotát, így akkor tudják virágzásra bírni az adott növényt, amikor már nincs dömping a piacon, így sokkal magasabb áron tudják áruba bocsátani a pl. októberben nyíló orgonákat, vagy gyöngyvirágokat.
 |
| kép forrása: |
A hidegen kívül még számos "csellel" bírják virágzásra a kertészek növényeiket a nem megszokott időszakban, de ezt talán majd máskor fejtjük ki...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése