Időjárási népi megfigyelések januárban

A Régiek szinte minden hónapban megfigyelték a körülöttük lévő világot, ezek a megfigyelések nagyjából még ma is megállják a helyüket. Hajdanán az emberek életét a mainál sokkal jobban befolyásolta az időjárás, hiszen sokkal inkább rá voltak szorulva az önellátásra. Még nem voltak plázák, és szupermarketek, ahol bármikor, bármihez hozzá lehetett jutni.

A régi ember még a természettel összhangban, a természet törvényei szerint élt, és mivel a természetben a jó és a rossz kiegyenlíti egymást és folyamatosan változik, így az időjárásnak való kitettség is olyan volt, mint a szerencsekerék.

Nem meglepő, hogy általában ezek a népi megfigyelések is jeles napokhoz kapcsolódnak.

Nemcsak régen, de manapság is nagyon fontos nap az év első napja. Számos hiedelemhez még ma is tartjuk magunkat, pl. nem eszünk csirkét, nehogy elkaparja a szerencsénket, lencsét, mákot, babot eszünk, hogy sok pénzünk legyen....hisszük (hinni akarjuk), hogy amit január elsején csinálunk, azt fogjuk egész évben csinálni....stb.

Lássuk hát, milyen időjárási megfigyeléseket szedhetünk össze január 1-vel kapcsolatosan: 

• Ha újesztendő napján szép napfényes idő van, az jó esztendőt jelent
• Újév napján, ha csillagos az ég, rövid lesz a tél, ha piros a hajnal, akkor szeles lesz az esztendő. 
• Újévkor is szokás a gyümölcsfákat megrázni, hogy bőven teremjenek.
• Ezen a napon ha erős északi szél fúj, hosszú télre kell számítani

kép forrása: http://www.flynax.com/plugins/weatherforecast.html

Az év első napját követően a következő fontos nap a Vízkereszt volt. Ezt azért még ma is ismerjük, bár sokan talán csak a nevét ismerik, a történetét nem, de azt a többség tudja, hogy kb. ilyenkor szokták a karácsonyfát leszedni, ill. ez a farsang kezdőnapja.

Vízkereszt napjához is kapcsolódnak időjárásjóslások:

• Ha vízkereszt vizet ereszt, izikedet padra rekeszd.
• Hideg idő esetén a korai tavaszban reménykedtek.
• Ha ezen a napon süt a nap, hosszú lesz a tél.
• Ha esik az eső, férges lesz a mák.
• Ha hideg van, rossz termés várható.
• Ha csorog az eresz, hosszú télre kell számítani.
• Ha fúj a szél, szerencsés lesz az év.
• Ha fagy, soká tavaszodik. 
• Ha enyhe lesz az idő, hamar jön a tavasz
• Ha vízkereszt vizet ereszt, a tél még sokáig nem ereszt.

Vízkereszt után jön egy kis nyugalom, mígnem január 18.-án, Piroska napja hoz némi izgalmat az időjárásban:

Ha Piroska napján fagy,

Negyven napig el nem hagy!

A január 21.-i Ágnes napja nem volt olyan fontos, inkább az őt követő Vince 22.-én.

Vince napján a szőlőtermelők figyelték az időjárást. Szép, napos idő esetén jó, ellenkező esetben rossz bortermésre jósoltak. A közismert időjárási regula így hangzik:

Hogyha szépen fénylik Vince,

Megtelik borral a pince.

vagy így:

Fényes Vince, tele pince.

Ködös Vince, üres pince.

Szokás volt régen ezen a napon az ún. vincevesszőt metszeni, amit a meleg szobában vízbe állítottak, s abból, hogy mennyire hajtott ki, a következő év termésére jósoltak.

Bizonyos területeken a gazdák szerint sok bort kell inni ezen a napon, hogy bő legyen a termés. Szerintem ezt más napokon is gyakorolták a jó gazdák...:)

Vince után már csak egy fontos nap van januárban, ami némi odafigyelést igényel, a 26.-i Pál.

A napot Pálfordulónak vagy Pálfordulásnak is nevezik, arra a bibliai történetre utalva, amely szerint a Jézust üldöző Saul ezen a napon tért meg, és Pál apostol lett belőle.

A szép, derült idő sokfelé azt jelentette, hogy még hosszan tartó hidegre lehet számítani.

Pál fordulása, ha tiszta,

Bőven terem mező, puszta,

Ha szeles, jön hadakozás,

Ha ködös, embernek sírt ás,

Ha pedig esős vagy nedves,

Lesz a kenyér igen kedves.

Pál napját a tél fordulójának is tartják, és van ahol ezen a napon jósolnak a medvével: ha kisüt a nap és előjön a medve, még negyven napig lesz hideg.