Másodvetésű zöldbabunk

Másodvetésű zöldbabunk a sok esőnek hála az idén öntözés nélkül is beérett. Szép, egészséges és rendkívül bő termésünk volt, így nemcsak a lábosba, hanem a fagyasztóba is jutott belőle. 

Médiamegjelenés az Otthonok és Kertek magazinban

 A mai napon újabb cikk jelent meg rólunk az Otthonok és Kertek magazinban. 

Vilmosunk beérett

Érdekes volt visszanézni, hogy hogyan is jutottunk el vilmoskörténk beéréséig. Tavasz óta lessük minden héten, hogy mekkorát nőttek a kis gyümölcsök és hogyan lettek finom, sárga, mézédes termések. 

Kora tavaszi virágbontás

Áprilisra már megvoltak a gyümölcskezdemények

Májusra már pici pocakot növesztettek

Júniusra már egész szépen kikerekedtek

Augusztus 20.-ra pedig megértek

Készen álltak, hogy a lekvárba kerüljenek

Hát nem is késett sokáig, hogy a lekvárfőző fazékban végezzék pályafutásukat. 

Mindig lenyűgöz a természet, hogy alig 6-7 hónap alatt a semmiből, abból az egy szem kis rügyből egy csodás, finom, mézédes gyümölcs lesz. 

Az idén Vilmosunk mézzel és vaníliával házasítva került a lekvárosüvegekbe. 

Mirabella - Mirabelle - Mirabolán

Egy kedves régi ismerősünk szólt, hogy van 5-6 mirabella szilva fája, amit az idén ki akar vágni és ha akarjuk szedjük le. Hát persze, hogy akartuk...

Rogyásig voltak a fák, így nemcsak lekvárba, szörpbe, hanem még pálinkának valónak is jutott belőle. 

Hetekig mirabella lekvárt főztünk, érdekes variációkat hoztunk össze és izgalmas ízvilágokat alakítottunk ki. Sokszor nagy segítséget nyújtott Christine Ferber közelmúltban megszerzett könyve, ugyanis Franciaországban nagyon közkedvelt gyümölcs és lekváralapanyag a mirabella szilva, vagy ahogy ők hívják: mirabelle. 

Készült sárga színű és piros színű lekvár is. Variáltuk kamillával, rozmaringgal, levendulával és fahéjas almával is. 

A szörp esetében is újítást hajtottunk végre: bodzával kevertük össze, így lett a bodzából és szilvából a bodzila szörpünk, Mamka ötletes javaslatára. 

Nagyon mostohaként kezeljük ezt a gyümölcsöt itt Magyarországon, pedig finom és jóízű termékeket ad. Magas a cukortartalma, így eleve kevesebb hozzáadott cukrot igényel akár lekvárnak, akár szörpnek főzzük meg, valamint nagyon jóízű pálinkát is ad. 

A pálinkakészítés során sokan attól félnek, hogy mivel nem magvaváló nem lehet kimagozni, ami viszont hatással lehet a pálinka minőségére, de egy pár napos állás/erjedés után magától megválik a magoktól, amik leülepszenek a hordó aljára és szépen le lehet szűrni. 

Sokszor látjuk az utak mentén, hogy rengeteg lehullott gyümölcs fekszik a fák alatt. Nekem ilyenkor mindig összefacsarodik a szívem, hogy miért pazarolunk ennyire?

Mennyi finomság készülhetne belőle, ha az emberek egy kicsit is vennék a fáradságot, hogy összeszedjék, vagy leszedjék a mirabella fa gyümölcseit. 

A mirabella szilva élettani hatásairól, ill. magáról a gyümölcsről szóló érdekességekről honlapunkon lehet részletesebben olvasni. 

Rózsánk másodvirágzása

Az idén másodszor virágzik az egyik rózsabokrunk. 

Ugyanolyan szép, mint tavasszal. 

Vízipók, csodapók

Bár nem szeretem a pókokat, a hétvégén mégis olyanokat láttam, amit muszáj volt megörökítenem. 

Egyik kis lakótársunk pont a kerti csap mellé költözött és mikor megnyitottuk a csapot a hálója vizes lett, de olyan lenyűgöző módon, mintha ezernyi apró gyöngyszem költözött volna a hálóba. 

A másik élmény sajnos egy szegény katica halált jelentette, de hát sajnos ilyenek a természet törvényei. 

Pont abban a pillanatban leskelődtem, amikor a pók elkapott egy katicát és betekerte a hálójába. Kicsit olyan volt, mint mikor a Gyűrűk urában a Banyapók elkapja Frodót és megbénítja. Nem volt ugyan túl szép látvány, de érdekes volt. 

Majoránna - egynyári vs. évelő

Mindig is szerettem volna a fűszeres kertbe majoránnát, mert egyrészt kedves kis növény, másrészt pedig finom fűszer.

Viszont az idén csodálkoztam rá igazán először, hogy milyen érdekes virágja is van. Furcsa, nem a megszokott virágot találjuk rajta, ha tüzetesebben megnézzük.  

Bár egynyári növényként ismerjük itt Magyarországon, igazából a majoránna évelő növény, csak a mi teleinket nem szereti és ezért évente újravetik, így kvázi egynyáriként termesztik.  

Az idén teszek egy próbát és egy tövet beviszek a lakásba áttelelni, kíváncsi leszek, hogy vajon kibírja-e a következő tavaszig?

De azért biztos, ami biztos, február végén vetek majd magot is palántának....nehogy aztán majoránna nélkül maradjon a kert... 

Benőtt a feje lágya az agyvelőnek

Májusban új lakó költözött a kertünkbe, az agyvelő paradicsom, vagy szebben mondva Voyage paradicsom. Különleges formája miatt tűnt igazán érdekesnek és kíváncsian vártuk hónapról hónapra, hogy növekedjen és fejlődjön és aggódva figyeltük, ha esetleg egy levele elszáradt, vagy kártevőt láttunk a környékén. 

Augusztusban meg is jelent az első kis termés, aminek nagyon örültünk és továbbra is babusgattuk, hogy minél szebb és szebb legyen. 

Elérkezett hát végre a pillanat, amikor beérett az első termés. Nem lett ugyan túl nagy - idézhetnénk is akár a "klasszikusokat": hogy kicsi is, sárga is...de a miénk.....:) 

Hát igen, tényleg a miénk......ill. volt, mert gyorsan meg is ettük........finom volt.......:)

Szerencsére azért maradt még, így továbbra is élvezhetjük majd gyümölcsét. 

Természetesen nem feledkeztünk meg a jövőről sem, így már száradnak a magok, remélve, hogy jövőre, ha elvetjük ki is fognak kelni és ugyanilyen csodás és különleges kis gyümölcsöket hoznak. 

A legfinomabb alma

Nincs is jobb annál, mikor az ember a saját kertjében fejlődő, csodásan mosolygó almát szakíthat a fáról és azon nyomban meg is eheti, hiszen hihetetlenül finom és friss. 

Küldetés teljesítve!