Hétvégén újra felkaptunk a kosarunkat és som lesre indultunk, mert Mamka a fejébe vette, hogy az idén som lekvárt azt mindenképpen készíteni kell!!....:)
Olyan szerencsénk volt, hogy jó pár, bőven termő fára bukkantunk, így nem kellett üres kosárral hazaballagnunk.
Aki egyszer megkóstolja a som lekvárt, rájön, hogy ez egy igazán fenséges dolog. Persze a som sem adja könnyen a termését, így meg kellett küzdenünk érte, de szerencsére volt segítségünk, Julcsi barátnőnk és családja: Julcsi éles látásával azonnal kiszúrta a legeldugottabb sombokrot is; Gergő fia közel 2 méteres magasságával a létra vagy zsiráf szerepét játszotta, ő volt az, aki elérte az elérhetetlent is; Liza lánya és a Mama a felderítésben volt igazán jó; Zoli báty és Viki kislánya pedig a kosár utánpótlásban.
Hát ezzel a kis kalákával hoztuk össze azt a több kiló somot, ami most kiterítve pihen egy-két napot, hogy aztán a lekvárfőző üstben végezze.
Szedés közben nem csak a kezünk, hanem az agyunk is járt így csodás szóviccek születtek a somról. ilyenek pl. :
- som-polyog
- te-som
- som-brero
- som-a mama gésa
- i-som
- somma sommárum
- som-ló
- paradic-som
Akinek van még ötlete, ne habozzon elküldeni nekünk!
:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése