Az elmúlt napok nagy esőzéseinek következtében biztosak voltunk abban, hogy beindulnak a gombák. Mivel nagyon szeretjük a csibe gombát (aminek a hivatalos neve igazából mezei szegfűgomba), így felkaptuk a kosarunkat és kirándultunk az erdőre-mezőre, hogy begyűjthessük a sok-sok finomságot.
Álmainkban sem mertük volna gondolni, hogy a természet ennyi jóval fog megajándékozni bennünket. Sosem látott gomba mennyiséget szedtünk össze. Hihetetlen volt, hogy úgy találtuk meg a gombafolyásokat, szépen kör alakban, ahogy az a nagykönyvben meg van írva. Ezeket a köröket egyébként boszorkánygyűrűknek is nevezik. Nem is értem, miért?...:)
Keresni, kutatni sem kellett, mint máskor, mert már messziről észrevehetőek voltak a kis kalaposok, ahogy ki-ki kandikáltak a fű alól.
Sajnálom, hogy nem tudok illatot közvetíteni, mert csodálatos a még nedves rét, és a frissen szedett gomba illata.
Ezt már csak azzal tudtuk tetézni, hogy találtunk egy nagyon szép és egészséges erdei szederbokrot is, ahol szebbnél szebb gyümölcsök kerültek a kosarunkba.
Persze a szeder nem tartozik azok közé, akik könnyen adják magukat. Szó szerint vérre menő harcot kellett vívni egy-egy szép, nagy példányért. Így joggal poénkodtunk azon, hogy az ebből készült lekvárokért valóban a vérünket adtuk.
A gombázás és szedrezés mellett a gyógynövényekről sem feledkeztünk meg, mert egy utaktól távol eső, háborítatlan rét a legalkalmasabb arra, hogy begyűjtsük a kedvelt gyógynövényeket.
Aranyvesszőt, mezei katáng kórót és orbáncfüvet gyűjtöttünk, amik már száradnak is a tálcákon, hogy aztán majd ősszel és télen teájukkal segítsék egészségünk megőrzését.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése