2015. március 18., szerda

Sándor, József, Benedek....ki ne ismerné őket?

Bizonyára mindannyiunknak van Sándor, József vagy Benedek nevű ismerőse, rokona, barátja. Ne feledjük hát megköszönteni őket az elkövetkezendő napokban és azt se feledjük, hogy számos néphiedelem és szokás kötődik a napjukhoz.

Hiszen ki ne hallott volna már a zsákos emberekről Sándorról, Józsefről és Benedekről, akik zsákjukban hozzák a meleget. De miért is pont zsákban, és miért is pont ők?


A történet réges régre datálható, amikor az emberek számára a Biblia jelentette szinte egyedül a műveltség forrását, így a történetek szereplői is főként bibliai alakok voltak. Különösen jellemző volt ez a természet változásaihoz kötődő mesékre.

A tél és a tavasz fordulóját magyarázó mese háttéralakja Szent Péter volt, aki már nem győzte hallgatni a hidegtől elgyötört emberek fohászait, ezért fogott egy nagy zsákot, feltöltötte napmeleggel, majd megbízta Sándort, hogy vigye le a Földre. A zsák azonban annyira melegítette a cipekedő hátát, hogy kénytelen volt megállni egy Tejút-menti kocsmánál, hogy lehűtse magát. A hűtőzés oly jól sikerült, hogy Sándornak nem is igen volt kedve továbbmenni. Szent Péter ekkor kénytelen volt Józsefet megkérni, hogy ő is fogjon meg egy meleggel töltött zsákot, valamint keresse meg Sándort, és immár ketten vigyenek le meleget, mert az emberek már igen türelmetlenek. Sajnos azonban József is hasonlóképp volt a dologgal, ahogyan Sándor: ő is szívesebben pihengetett, sőt, dalolgatott is az ivóban. Ezután Szent Péter Benedeket is útnak indította, aminek egyetlen eredménye lett: ettől kezdve három férfi nem vitte tovább a zsákokat.

Ám mivel feltartóztathatatlanul közeledett huszonegyedike, a tavasz első napja, a mennyek kapujának őrzője elveszítette a türelmét, és most már nem zsákkal, hanem ostorral küldte le az előzők után Mátyást, hogy tegyen rendet. Ő végre is hajtotta a feladatot, kikergette a kocsmából a három, léha melegfelelőst, és lezavarta őket a Földre. Ettől kezdve valóban megjött a tavasz, Mátyás pedig az emberektől elnyerte a „Jégtörő” melléknevet. 

A néphit is számos megfigyelést kapcsol ezekhez a napokhoz:
  • Sándor napja, a néphit szerint az első meleghozó nap. " Bizonyos vidékeken a zab és árpa vetésére legalkalmasabb napnak tartották. . „Ha Sándor napján szép az idő, jó termés várható” – tartották több helyen is. Ezen a napon engedték ki először a méheket, akiknek viselkedéséből további következtetést vontak le. Ez pedig az volt, hogy ha a méhek sűrűn kiültek a kas vagy a kaptár szájára, akkor hosszasan jó idő lesz.
  • József napja, Az első meleg tavaszi napnak tartják falun. A megfigyelések szerint József napján szólalnak meg az évben először a madarak (ha nem is mindegyik, de a legjellemzőbbek biztosan), éspedig azért, mert úgymond Szent József már kiosztotta a sípjaikat. Erre a napra várják vissza a gólyákat. Számos termésjóslás is kötődik a naphoz. Azt tartják, amilyen az idő Józsefkor olyan lesz nyáron a szénahordáskor is. Ekkoriban serked ki újra a fű – „József napja után már kalapáccsal sem lehet visszaverni a földbe”, tartja néhány helyen a szólás –, és a marhákat ezen a napon kezdik el kihajtani a legelőkre. Eközben a kiskertek gazdáinak célszerű a fokhagyma, a krumpli és a kapor elültetésével foglalkozniuk, miközben nem árt sűrűbben felnézniük az égre, ha ugyanis József napján szivárvány jelenik meg az égen, akkor a sávjaiból a termés mennyiségére lehet következtetni. Ha erőteljes benne a sárga, akkor bő lesz a gabonatermés, ha viszont a vörös uralkodik, akkor a bortermés lesz jó.
  • Benedek napja, a csillagászati tavasz kezdete. Egyes vidékeken fokhagymát szenteltek ezen a napon, amelynek aztán csodatévő, betegségűző erőt tulajdonítottak. „Ha ezen a napon dörög az ég, száraz lesz a nyár” – fűztek hozzá még egy megfigyelést a tavasz első napjához.

A három, meleghozó „hősnek” azonban nem velünk, hanem három újabb, elszánt férfival: Pongráccal, Szerváccal és Bonifáccal kell majd megvívnia, akik ugyan egytől egyig szentek, mégis rendre arra készülnek, hogy május 12.-étől visszahozzák a fagyot. Reménykedjünk, hogy erre az idén sem fog sor kerülni. 

Bár március 20.-ára pont nem jósol semmit a néphit, az idén ez a nap is fontos és érdekes lesz, hiszen Magyarországról is megfigyelhető lesz a részleges napfogyatkozás.


A napfogyatkozás közel 60 százalékos lesz, ami azt jelenti, hogy a jelenség maximumán a Hold csaknem 2/3-át eltakarja majd a Napnak. Sötét ekkor sem lesz, azonban a napfény mennyisége észrevehetően csökken.

A 2015. március 20-i fogyatkozás valójában teljes napfogyatkozás, azonban a teljesség sávja lakott területektől távol, az Atlanti-óceán vidékein helyezkedik el.

Az alábbi táblázatban látható, melyik nagy(obb) városunkból mikortól figyelhető meg a jelenség, mikor van a maximuma, és mikor ér véget: 


Azonban nagyon fontos, hogy az érdekes jelenség vizsgálata közben se feledkezzünk meg arról, hogy megfelelő szűrő nélkül nem nézhetünk a Napba még ilyenkor sem, mert súlyos látáskárosodáshoz vezethet!! Még ha a Nap felületének csak 1 százaléka látszik is, ha közvetlenül belenézünk, ez vakságot is okozhat! Kerüljük a távcsővel, fényképezőgéppel, mobiltelefon fotó objektívével való nézést is, ugyanolyan hatásokat válthat ki. 



Felhasznált források: 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése